A minap levelet kaptunk egyik nyugdíjas kollégánktól: "Olvastam a BÁCSVÍZ újságban a téli madáretetésre buzdító cikket. Mivel én már nyugdíjas vagyok, így nem csak a madáretetésre van időm, hanem az éppen falatozó madarakban is több időm van gyönyörködni. A két darab fára függesztett madáretető kevésnek bizonyult, és azt tapasztaltam, hogy azokba csak a cinegék mennek be enni, na meg néhány veréb. Amit a cinegék a földre lepotyogtattak, a pintyek azt szedegették össze. Ezért a udvaron is marékszám szórtam szét napraforgó magot meg durvára vágott dióbelet." |
 |
"Az ablakpárkányra is tettem magot, hogy a lakásból a függöny mögül közelrõl is gyönyörködhessek bennük. Az ablakpárkányon a tengelicek adnak nem akármilyen műsort, amikor 20-25-en ebédelnek. Volt rá példa, hogy kb 40 db erdei pintyet meg fenyőpintyet, még kb 40 db tengelicet, 10-12 db zöldikét számoltam meg az udvaron és az ablakpárkányon. A cinkéket meg sem tudtam számolni, mert azok csak odaröppennek az etetőhöz, felkapnak egy magot, és elröppennek vele egy faágra, ahol majd megeszik, de ők is 20-25 fős rajokban szoktak érkezni." |
 |
"Folyamatosan szaporodnak az „ingyenkonyhás” madaraink. Úgy tűnik, komolyan vették azt a bizonyos választási felhívást : holnap mindenki hozzon magával még valakit. :) Lajosmizse, 2012. február 14. Üdvözlettel: Rácz József Lajosmizsei Szennyvíztelep nyugdíjasa" |
